A biomérnökség (angolul Biochemical Engineering) a második világháborút követő időszakban vált önálló tudományterületté, köszönhetően az antibiotikumok, aminosavak, vitaminok, enzimek és egyéb ipari biotechnológiai termékek fokozódó jelentőségének. A vegyészmérnök (Chemical Engineering) képzés mind kevésbé volt képes kielégíteni az új szakma növekvő biológiai tudásigényét, és így a két szak képzési tematikája egyre inkább elkülönült egymástól. A világ fejlettebb részén a Biochemical Engineering évtizedek óta a műszaki egyetemi képzések egyik alapvető és népszerű formájának számít.
Magyarországon az ipari biotechnológia hagyományosan a vegyipar egyik legerősebb területe. A Budapesti Műszaki Egyetemen már a hatvanas években felismerték, hogy a vegyész- illetve gépészmérnöki alapképzettség mellett hosszas utólagos tanulásra van szükség a biológiai rendszerek és folyamatok megértéséhez. Ezt elősegítendő szervezték meg a Mérnöktovábbképző Intézeten belül a mérnök-biológus képzést, ahol a gyógyszergyárak, fermentációs és élelmiszeripari üzemek fiatal mérnökei alkalmazott mikrobiológiát, genetikát, biokémiát, bioanalitikát tanulhattak. Ebből nőtte ki magát a vegyészmérnök képzés mérnök-biológus szakiránya, mely 1975-től kezdődően önálló ötéves szak lett, előbb Biológusmérnök, majd Biomérnök néven. Az első kreditrendszerű okleveles biomérnök diplomákat 1998-ban adták ki; a szak ekkor már a Műegyetem egyik legnépszerűbb, legjobb elhelyezkedési mutatókkal rendelkező képzése volt. A hazai (elsősorban budapesti) gyógyszergyárak, biotechnológiai vállalkozások, laboratóriumok munkatársai között ma már több biomérnököt találunk, mint bármilyen egyéb műszaki vagy természettudományos végzettségű szakembert.
A magyar felsőoktatás bolognai rendszerre való átállása során a legtöbb műszaki mérnöki szakhoz hasonlóan a biomérnök képzés is 7 féléves alapszakra (BSc) és 4 féléves mesterszakra (MSc) tagozódott. Mind a két szak alapításának akkreditációját a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kara végezte el, az első szakindításokat is ők kérvényezték.
Noha formális biomérnöki képzés hazánkban csak a Műegyetemen folyt, a Debreceni Egyetemen, illetve egyik jogelőd intézményében, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen a biomérnöki oktató-kutató munkának közel 30 éves, eredményekkel gazdagon dokumentálható múltja van. A Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék 1985-ben alakult meg Szentirmai Attila professzor, a budapesti Gyógyszeripari Kutató Intézet Mikrobiológiai Főosztályának addigi vezetője, a már említett Mérnöktovábbképző Intézet egyik meghatározó oktatója és szervezője irányításával. A Tanszék létesítését, felszerelését, az oktató-kutató munka megindulását a hazai gyógyszeripar, így a Chinoin (ma: Sanofi-Aventis) Gyógyszergyár, a Biogál (ma: TEVA) Gyógyszergyár és a Kőbányai Gyógyszerárugyár (ma: Richter Gedeon) eszközök és műszerek átadásával, minisztériumok és egyéb kormányzati szervek pedig anyagilag segítették. Az ipari biotechnológia művelésében részt vevő másik oktatási egység a Genetikai Tanszék volt, mely a géntechnológiával és ipari törzsnemesítéssel kapcsolatos ismereteket oktatta, Sipiczki Mátyás professzor irányításával. Ezen szakmai alapokra építve, valamint a kelet-magyarországi régió egyre súlyosabb műszaki mérnökhiányát felismerve határozott a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara a biomérnöki szakképzés beindításáról. A Magyar Akkreditációs Bizottság által 2005 októberében engedélyezett szakindítást követően az első alapszakos évfolyam – 14 hallgatóval – 2006 szeptemberében kezdte meg tanulmányait. Mára a Biomérnök BSc a Kar rendre legmagasabb felvételi pontszámú képzésévé nőtte ki magát, a jelentkezők száma évek óta többszörösen meghaladja az 50 fős keretszámot.
A debreceni biomérnök képzés történetében a következő mérföldkő a mesterképzés indításának sikeres akkreditációja volt 2009 elején (a mai napig a Műegyetemi mellett a debreceni az egyetlen hazai biomérnöki mesterképzés). Az első alapszakos diplomákat 2010 elején vehették át hallgatóink, akik kivétel nélkül jelentkeztek a 2010 februárjában először induló helyi mesterszakra. Azóta a mesterképzésben résztvevő hallgatók száma 50 fölé nőtt; a biomérnök alapszakon végzettek mellett vegyészmérnök, környezetmérnök, mezőgazdasági mérnök és biológia BSc-vel rendelkezők is csatlakoztak az új képzéshez. Mesterszakosaink közül többen kiváló szakmai teljesítményük eredményeként biotechnológiai cégeknél, gyógyszergyáraknál kaptak lehetőséget diplomamunkájuk elkészítésére, esetenként rangos vállalati ösztöndíjakkal is megtámogatva. A kétszintű képzés első körének zárásaként 2012 elején – sikeres záróvizsgájukat követően – 7, egy szemeszterrel később pedig 6 hallgatónk vehette át az okleveles biomérnök diplomát (ez volt első év, hogy műszaki mérnökök a DE TTK-n okleveles (MSc szintű) szakképesítést szereztek). A képzés eredményességét jól mutatja, hogy az első évfolyam mind a 13 végzett hallgatója rövid időn belül el tudott itthon, a szakmában helyezkedni (részletek a honlap Munkatársak – Alumni rovatában olvashatók). Jelenleg az alapképzésben és mesterszakon együtt mintegy 250 beiratkozott biomérnök hallgató tanul a Debreceni Egyetemen.
Az ország felsőoktatási intézményei közül a Debreceni Egyetem vonzza a legtöbb külföldi hallgatót. A biomérnök képzés fejlesztésének következő állomása ezért az angol nyelvű alapszak akkreditációja volt 2013 elején. A képzés iránt érdeklődés függvényében az angol nyelvű MSc szak indítását is tervezzük.
A képzés felfutása és a hallgatói létszám növekedése láttán fogalmazódott meg a Debreceni Egyetem vezetésén belül egy „anyatanszék” létrehozásának gondolata. Ennek értelmében a Biomérnöki Tanszék (Department of Biochemical Engineering) 2011. július 1-vel kezdte meg önálló működését négy főállású fiatal oktatóval, Karaffa Levente egyetemi docens, szakfelelős vezetése mellett. A Tanszék feladata a biomérnök szakképzés (alap-és mesterszak) irányítása, képviselete, a biomérnöki szakmára specifikus tárgyak elméleti és gyakorlati oktatása, továbbá az ipari biotechnológia tudományának minél szélesebb körű és magasabb szintű művelése, ideértve a hazai biotech cégekkel történő kapcsolattartást és a szakmai együttműködések koordinálását is. Munkatársaink meggyőződése, hogy bármilyen (egyetemi) képzés alapvető célja a munkaerőpiac igényeinek kielégítése; egy szak értékét, sőt értelmét a végzett hallgatók szakmában történő elhelyezkedési mutatói adják meg. A Tanszék működését ezen alapelv mentén szerveztük meg.
Már-már közhelyszámba megy, hogy az egyetemi közösségek az elmúlt 10-15 évben meggyöngültek; a kreditrendszernek köszönhetően a hagyományos egyetemi tanulócsoportok megszűntek, a megnövekedett hallgatói létszám miatt a tanár-diák viszonyból gyakran eltűnik az ínformalitás. Noha ezek a tendenciák a fentiek miatt részben természetesek, Tanszékünk mégis fontos feladatai közé sorolja a biomérnök közösség építésének elősegítését. Célunk, hogy hallgatóink jól érezzék magukat a Debreceni Egyetemen, legyenek büszkék arra, hogy hozzánk tartoznak, tanulmányaik végeztével pedig vigyék el jó hírünket a nagyvilágba.
A labor bemutatása
Riport a Biomérnöki Tanszékről a Debrecen Televízióban
Interjú Dr. Karaffa Leventével a Biomérnöki Tanszék vezetőjével a Friss Rádióban
Karaffa Levente bemutatása (2008)
Legutóbbi frissítés:
2023. 08. 21. 09:24