A Biológia BSc diploma záróvizsga | Biotechnológiai Intézet

a.) A záróvizsgára bocsátás feltételei

• a BSc fokozat megszerzéséhez szükséges 180 kredit teljesítése a szakiránynak megfelelő modelltanterv szerint.
• a szakdolgozat elkészítése és benyújtása

b.) A Biológia záróvizsga (szóbeli vizsga)

• A záróvizsgán a jelölteknek számot kell adniuk a törzsanyag ismeretéből (egy tétel; A), valamint a választott szakirány differenciált szakmai ismereteiből (egy tétel; B).
• A záróvizsga jegye (ZV) a szóbeli záróvizsgán szerzett két részjegy alapján számított átlaga, a bizottság döntése alapján.

Törzsanyag és Differenciális anyag ismeretkörei: Állatanatómia, - rendszertan, -élettan, Növényszervezettan, -rendszertan, -élettan, Sejtbiológia, Biokémia, Genetika és populációgenetika, Evolúcióbiológia, Általános mikrobiológia, Mikológia, Molekuláris biológia, Biotechnológia, Humánbiológia, Természet- és Környezetvédelem, Ökológia alapjai, Etológia

A szakirány differenciált szakmai ismeretei: szakirányonként eltérő ismeretkörök

A jelölt szakdolgozatának értékelése: szintén a záróvizsgán történik. A szakdolgozat értékelését részben a témavezető és egyben a dolgozat bírálója végzi, részben pedig a jelölt záróvizsgán nyújtott beszámolója alapján történik.

Témakörök

A: Törzsanyag

1. A pro- és eukarióta sejt szerveződése. Az eukarióta sejt evolúciója, sejtorganellumaik szerkezete és működésük. A gomba, a növényi és állati sejt összehasonlítása. A mitotikus és meiotikus sejtosztódás.
2. A mikrovilág szerepe a földi élet kialakulásában és fenntartásában. A mikroorganizmusok szerepe a nitrogén-, foszfor-, kén- és szénciklusban. A mikroorganizmusok gyakorlati alkalmazási lehetőségei.
3. Információs makromolekulák szerkezete (DNS, RNS, prion). Információ átvitel. Az öröklésmenetek főbb típusai. A mendeli genetika alapjai: keresztezések, kapcsoltság jelensége. Az extrakromoszómális öröklődés.
4. Az anyag- és energia megkötésének és felszabadításának molekuláris alapfolyamatai. Az asszimiláció és disszimiláció az élő szervezetben. Aerob és anaerob energia felszabadító folyamatok.
5. A földrajzi burok fogalma és felépítése. A szünbiológia fogalma és részterületei. Az ökológia fogalma és helye a szünbiológián belül. Az ökológiai faktor, populációk, közösségek fogalma. Lehetséges kapcsolatok a növény – növény, növény –állat és állat – állat populációk között.
6. A természetes populációk variabilitásának szintjei. A Hardy-Weinberg egyensúly, az ideális populáció fogalma. A szelekció és a genetikai sodródás genetikai következményei. A biológiai fajfogalom. A fajkeletkezés típusai.
7. Az ember környezet átalakító tevékenységének történeti fejlődése, hatásai és következményei, a környezeti krízis. A környezet- és természetvédelem fogalma és fő tevékenységi területei.
8. A növényvilág fő szerveződési típusai. A hajtásos növények fő csoportjai és testfelépítésük sajátosságai. A zárvatermő hajtásos növények szervei, szövetei és azok funkciói.
9. Az állatvilág főbb szerveződési típusai. A gerincesek szervezetét felépítő szövetféleségek, szerveik és funkcióik. A mai ember egyedfejlődése.
10. A viselkedés definíciója, a viselkedésbiológia proximális és ultimális kérdései, példákkal. Természetes és szexuális szelekció, evolúciósan stabil stratégiák, állati kommunikáció.

B1: Differenciális anyag GNB szakirány számára

1. A baktériumok morfológiája, fiziológiája és rendszerezése. Patogenitás és infekció. Az antibakteriális terápia irányelvei.
2. A gombák morfológiája, fiziológiája és rendszerezése. Humánpatogén gombák. Az antifungális terápia irányelvei.
3. A vírusok jellemzése, szerkezete és osztályozása. A vírusok szaporodása és tenyésztése. A vírusfertőzések patogenezise.
4. A biológiai membránok felépítése és jelentősége, transzport folyamatok.
5. A prokarióták genetikája (transzformáció, konjugáció, transzdukció).
6. A replikáció mechanizmusa és formái.
7. A transzkripció mechanizmusa és szabályozása.
8. A sejtciklus szakaszai és szabályozása.
9. A rekombináció mechanizmusa és a mobilis genetikai elemek.
10. A biotechnológia szerepe az élelmiszerek előállításában. Tradicionális és modern lejárások. A tejipar, a húsipar fermentációs technológiáinak lényege, a zöldségfélék fermentációja.
11. Az élelmiszerek mikrobiológiai megítélése. Az élelmiszer-mérgezés-típusai, mikrobiális tényezői. A mikroorganizmusok számának csökkentésére irányuló tevékenységek (fizikai, kémiai, biológiai).
12. A növényi vízforgalom és ásványi táplálkozás. Nitrogén- és kénanyagcsere a növényekben.
13. A növényi szénanyagcsere, fotoszintézis és légzési folyamatok.
14. Hormonális szabályozás a növényekben.
15. A molekuláris biológia alapvető módszerei (pl. PCR, restrikciós analízis, szekvenálás, Northern-és Southern hibridizálás stb.) és alkalmazási lehetőségei az egyed feletti és egyed alatti kutatásban.

B2: Differenciális anyag az ökológus szakirány számára

1. A Bioszféra fogalma, az élővilág szerepe a bioszféra kialakulásában, főbb történeti fázisai. A Bioszféra nagy egységei, kialakulásuk. A Föld jelenlegi nagy biogeográfiai egységei.
2. Makro- és mikroevolúciós folyamatok. A populáció genetika elemei. Az élővilág evolúciójának főbb lépései, földtörténeti korok. A fajképződés mechanizmusai.
3. A populáció fogalma és megközelítésének módjai. Populáció rendszerek fokozatai. A populáció, mint ökológiai egység. A populációk struktúrája és dinamikája. Az ökológiai tényező, ökofaktorok csoportosítása, tolerancia görbék. Ökológiai tolerancia, Liebig-törvény, ökológiai limitáció.
4. Az élőlények közötti kapcsolatok típusai és ökológiai megközelítésük. Mutualizmus és szimbiózis, predáció, parazitizmus, kompetíció, allelopátia. Növény-állat interakciók, fitofág fajok.
5. Társulások felépítése és jellemzői. Trofikus szintek, táplálék láncok és hálózatok. Társulások változása, szukcesszió.
6. Biomassza és produkció fogalma. Elsődleges és másodlagos szervesanyag termelés. Produktum, produktivitás, efficiencia és preferencia, turnover. A produkció mérésének módszerei. Az energia áramlása és szintjei.
7. Az ökoszisztéma fogalma. Biogeokémiai ciklusok (C,N,O,S,P). Kompartment modellek, recirkuláció és akkumuláció.
8. A fény, a hőmérséklet, a víz, mint ökológiai tényező. Az élőlényekre kifejtett hatások. Az élőlények alkalmazkodási mechanizmusai a fenti tényezők változásához.
9. A légköri klíma tényezői. Klíma diagrammok, a Föld főbb klímaövei, Magyarország klímaterületei. Éghajlati elemek és biológiai jelentőségük. Mezo- és mikroklíma. A talaj, mint lehetséges ökológiai tényező, legfontosabb fizikai és kémiai jellemzői. Növények és állatok alkalmazkodása talajokhoz.
10. A természet megőrzésének és az emberi környezet védelmének alapjai. A környezetminőség fogalmának ökológiai értelmezése. Ökológiai hatásvizsgálatok.
11. A zárvatermők nagyobb családjainak bemutatása, természetvédelmi és környezetvédelmi jelentőségük.
12. A növények környezethez való alkalmazkodása. Morfológiai, anatómiai, élettani és biokémiai alkalmazkodási stratégiák.
13. Vízi ökológiai rendszerek anyagforgalmi sajátosságai (szén- oxigén-, nitrogén-, foszfor-, és kénforgalom).
14. Hazai vízfolyások és állóvizek tipológiája és vízi élettájak és életformatípusok.
15. A fenntartható fejlődés fogalma és elvei. Fenntartható energiagazdálkodás. Ivóvíztermelés, szennyvíztisztítás. Klímaváltozás. Bioremediáció.

B3: Differenciális anyag a molekuláris biológus szakirány

1. A baktériumok morfológiája, fiziológiája és rendszerezése. Patogenitás és infekció. Az antibakteriális terápia irányelvei.
2. A gombák morfológiája, fiziológiája és rendszerezése. Humánpatogén gombák. Az antifungális terápia irányelvei.
3. A vírusok jellemzése, szerkezete és osztályozása. A vírusok szaporodása és tenyésztése. A vírusfertőzések patogenezise.
4. A biológiai membránok felépítése és jelentősége, transzport folyamatok.
5. A prokarióták genetikája, kromoszómális és extrakromoszómális DNS jellemzői.
6. Eukarióta sejtek felépítése, genetikai állománya.
7. A replikáció mechanizmusa és formái.
8. A transzkripció mechanizmusa és szabályozása.
9. Fehérjék szintézise.
10. A rekombináció mechanizmusa és a mobilis genetikai elemek.
11. A sejtciklus szakaszai és szabályozása, mitotikus kaszkád, tumorképződés.
12. Humán kromoszómák szerkezete, vizsgálatuk módszertana.
13. Humán genom szekvencia meghatározásának jelentősége.
14. A molekuláris biológia alapvető módszerei (pl. PCR, restrikciós analízis, szekvenálás, Northern-és Southern hibridizálás stb.) és alkalmazási lehetőségei az egyed feletti és egyed alatti kutatásban.

B4: Differenciális anyag a szakirány nélküliek számára

1. A molekuláris biológia alapvető módszerei (pl. PCR, restrikciós analízis, szekvenálás, Northern-és Southern hibridizálás stb.) és alkalmazási lehetőségei az „egyed feletti” és „egyed alatti” kutatásban.
2. A replikáció mechanizmusa és formái.
3. A transzkripció mechanizmusa és szabályozása. Poszttranszkripciós modifikációk.
4. Fehérjeszintézis. Poszttranszlációs modifikációk.
5. A rekombináció mechanizmusa és a mobilis genetikai elemek.
6. A biológiai membránok felépítése és jelentősége, transzport-folyamatok.
7. Az eukarióta sejtciklus szakaszai és szabályozása, mitotikus kaszkád, tumorképződés.
8. A vírusok jellemzése, szerkezete és osztályozása. A vírusok szaporodása és tenyésztése. A vírusfertőzések patogenezise.
9. A baktériumok morfológiája, fiziológiája és rendszerezése. Patogenitás és infekció. Az antibakteriális terápia irányelvei.
10. A gombák morfológiája, fiziológiája és rendszerezése. Humánpatogén gombák. Az antifungális terápia irányelvei.
11. A növényi vízforgalom és táplálkozás. Szénanyagcsere, fotoszintézis és légzési folyamatok.
12. Hormonális szabályozás a növényekben.
13. Az anyagfelvétel, -szállítás, -raktározás és -kiválasztás főbb típusai, szervei és evolúciója az állatvilágban.
14. Az élőlények közötti kapcsolatok típusai. Társulások felépítése, jellemzői és változásai.
15. Környezet fogalma és alrendszerei. Környezet- és természetvédelem. A természet megőrzésének és az emberi környezet védelmének alapjai.